Website Preloader

DUNAKANYAR

Prédikálószék

Hazánk legnépszerűbb kilátója, a Dunakanyar felett emelkedő Prédikálószék tetején álló torony, melynek felső szintjéről parádés panoráma nyílik a folyó nagy kanyarulatára. A Visegrádi-hegység ikonikus, 639 méter magas hegyére több jelzett út is vezet a szélrózsa minden irányából, köztük a leglátványosabb, egyben legnehezebb, a Vadálló-köveket érintő meredek kaptató, de a legkönnyebb turistaút egyértelműen a Pilisszentlászló és Visegrád közti országútról, a Királykunyhó vadászház közeléből induló Piros négyzet jelzésű gyalogút. A kereken 5 km hosszú, fokozatosan, de enyhén emelkedő, széles úton kényelmesen gyalogolhatunk fel a páratlan kilátást nyújtó hegytetőre. Útközben a Hubertusz-kunyhó lélegzetelállító örökpanorámás teraszát is útba ejtjük, visszafelé ugyanazon az úton ereszkedünk kiindulópontunkra.

NAGYMAROS, HEGYES-TETŐ, JULIANUS-KILÁTÓ

 

Középnehéz, változatos túra Nagymarosról kiindulva az Országos Kék jelzésen fel a Dunakanyar egyik legszebb panorámájú hegyére, a Hegyes-tetőre, a Julianus-kilátóhoz, majd a Nagymarost amfiteátrumszerűen körülölelő hegyek gerincén át, a Gubacsi-hálás pazar kilátását élvezve vissza a hangulatos kisvárosba.

NAGYMAROS, HEGYES-TETŐ, JULIANUS-KILÁTÓ

 

Középnehéz, változatos túra Nagymarosról kiindulva az Országos Kék jelzésen fel a Dunakanyar egyik legszebb panorámájú hegyére, a Hegyes-tetőre, a Julianus-kilátóhoz, majd a Nagymarost amfiteátrumszerűen körülölelő hegyek gerincén át, a Gubacsi-hálás pazar kilátását élvezve vissza a hangulatos kisvárosba.

Rám – szakadék

Az ország kétség kívül legnépszerűbb túracélpontja, a Visegrádi-hegységben fekvő vadregényes Rám-szakadék függőleges falú sziklakanyonjában, zúgó vízesések mellett vezető kalandos, létrákkal, korlátokkal biztosított útvonal. A csak felfelé járható szurdokba a festői fekvésű Duna-parti Dömösről indulunk a hangulatos Malom-völgyön át, a szurdokból kiérve a Szakó-nyereg alatt fordulunk rá a Téry útra, mely a szép kilátást nyújtó Körtvélyes tisztásán keresztül ereszkedik vissza a faluba. A kirándulást a dömösi prépostság romjainak meglátogatásával fejezhetjük be.

Esztergomi Bazilika

Szent István király emeltette az első, Szent Adalbertnek szentelt székesegyházat a Várdombon. A viharos évszázadok még három székesegyház felépítésének és lerombolásának voltak tanúi az első leégése után. A XIX. században került sor a ma is álló bazilika nagyszabású építkezésére.

Hild József tervei alapján 1822-ben kezdődtek a munkálatok és 1869-ben fejeződtek be a zárókő felkerülésével. Az építkezés 47 éve alatt négy építész és négy érsek váltotta egymást. A még nem teljesen kész templomot Liszt Ferenc Esztergomi Mise művének hangjainál szentelték fel.

 

A főszékesegyház méretei igazán imponálóak, hossza 118 m, szélessége 49 m, külső magassága az altemplomtól a kupola keresztjének csúcsáig 100 m. A kupolát az ország legvastagabb falai tartják, a 17 m vastag szakaszt tábla is jelzi az altemplomban. A tornyai 57 m magasak, az előcsarnok oszlopai 22 méteresek.

A Szent István térre néző monumentális homlokzat előcsarnok timpanonját 8 korinthoszi oszlopos tartja. A bazilikát teljes egészében meg lehet kerülni, a Duna felőli teraszról parádés kilátás nyílik a városra és a Dunára.

Esztergomi Bazilika

Szent István király emeltette az első, Szent Adalbertnek szentelt székesegyházat a Várdombon. A viharos évszázadok még három székesegyház felépítésének és lerombolásának voltak tanúi az első leégése után. A XIX. században került sor a ma is álló bazilika nagyszabású építkezésére.

Hild József tervei alapján 1822-ben kezdődtek a munkálatok és 1869-ben fejeződtek be a zárókő felkerülésével. Az építkezés 47 éve alatt négy építész és négy érsek váltotta egymást. A még nem teljesen kész templomot Liszt Ferenc Esztergomi Mise művének hangjainál szentelték fel.

 

A főszékesegyház méretei igazán imponálóak, hossza 118 m, szélessége 49 m, külső magassága az altemplomtól a kupola keresztjének csúcsáig 100 m. A kupolát az ország legvastagabb falai tartják, a 17 m vastag szakaszt tábla is jelzi az altemplomban. A tornyai 57 m magasak, az előcsarnok oszlopai 22 méteresek.

A Szent István térre néző monumentális homlokzat előcsarnok timpanonját 8 korinthoszi oszlopos tartja. A bazilikát teljes egészében meg lehet kerülni, a Duna felőli teraszról parádés kilátás nyílik a városra és a Dunára.

Esztergomi vár

Az esztergomi Várhegy és Víziváros, mely ma már a nemzeti emlékhelyek sorába emelkedett, állam- és egyházalapításunk színhelye volt. Géza fejedelem a 10. században állandó székhelyének választotta az esztergomi Várhegyet. Vajk, későbbi Szent István királyunk, itt született, itt keresztelték meg, és itt is koronázták. Kisebb megszakításokkal a magyar királyok székhelye volt egészen a 13. század közepéig.

A mai is álló vár – mely alatt ott húzódnak a Szent István és utódai korából származó falak – legkorábbi épületrészei a 12. század végén, III. Béla uralkodása alatt épültek. A későbbi időszakokban, főleg a reneszánsz kor érsekeinek időszakában, jelentős építkezések zajlottak, és a török kor nagy harcai is nyomot hagytak a Királyi Palotán. A vár az elmúlt évek jelentős helyreállításainak köszönhetően ma már a Magyar Nemzet Múzeum Esztergomi Vármúzeuma állandó és időszakos kiállításoknak ad otthont.

A látogató közönség számára 2014-ben újra megnyitott egyedülálló Királyi Kápolna hazánk egyik gyöngyszeme, csakúgy, mint a 12. században épült Szent István terem, vagy a már méreteiben is lenyűgöző Nagyterem, mely a különféle rendezvényeknek, kiállításoknak remek színhelyet nyújt. A Fehér-toronyból nyíló pompás látkép pedig kihagyhatatlan élményt nyújt az ide látogatóknak.

Egész évben rendelhető tárlatvezetésekkel és diákcsoportok részére múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják az érdeklődőket.

Powered by